HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Drávaszabolcs Község Önkormányzat Képviselőtestületének

11/2003. (XI. 05.) sz. rendelete

A HELYI EPITÉSI SZABÁLYZATRÓL

Drávaszabolcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába fogfalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

1) A rendelet hatálya Drávaszabolcs teljes közigazgatási területére terjed ki.

2) A rendelet hatálya a!á tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó, TT­0114 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által .....év ........hónapjában véglegesített szabályozási tervek (V-1 és V-2 jelű tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

b) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c) az építési helyet,

d) az építési vonalat,

e) a védőterületek határát,

f) beépítésre szánt területen az egyes területek felhasználásának m~= határát,

g) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

h) a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.

2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.

3) A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, ill. a szabályozás) terv módosításával történhet.

4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek

a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész szakvéleménye alapján.

b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d) Hírközlési magas létesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3.§ (4) és 4.§ (2) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a) az irányadó telekhatár,

b) a tervezett utak tengelyvonala,

c) beépítésre nem szánt területen az egyes területek felhasználásának módja és lehatárolása.

6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonos szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

c) Beépítésre nem szánt területen a terület felhasználási mód mezőgazdasági területből erdőterület), illetve az övezeti besorolás szántóból gyep) művelési ág váltás során bekövetkező megváltoztatása y rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (minden esetben a területileg illetékes Földhivatal erdőterületet érintő esetekben ezen túlmenően az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján.

8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

a) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:

a) Négyszög alaprajz eseten a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:

a) A homlokzatmagasság az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4) a magas tető és oromfalainak 6 ~m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építményen homlokzatmagasságát, ha az a

-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében

-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

Engedélyhez kötött építési munkák

1) A 11-2 tervlapon jelölt területeken (Gip-E, Gip-Z, Gksz és Kksz építési övezetek jelölt része) telekalakítási igény esetén a teljes területre vonatkozó telek alakítási tervet kell készíteni. A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedélyt kell kérni.

2)[1]

3) Gazdasági területen több épület egy telken való elhelyezési igénye esetén, valamint településközpont vegyes területen, üdülőházas területen, és a "Kksz" jelű építési övezetben az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a felek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

4)A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a 9/2000. (IV.19.) KHVM rendelettel módosított, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet és a vonatkozó szabványok, valamint jelen rendelet 4.§ (2) bekezdése előírásain fülmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a) Adótorony a település belterületén, illetve külterületi, természeti érléke: képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők), továbbá kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el.

4.§

1)[2]

2)[3]

3) A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a) az építmények) építéstörténeti kutatását,

b) az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész eseti véleményének megkérését,

c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

4)Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban megengedett építménymagasságtól eltérő mértéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.

5) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt . megüresedett lelkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E" tűzveszélyesség osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos önkormányzati Tűzoltóság, Siklós) be kell vonni.

6) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatóság ügyeibe, valamint jelen rendelet 22.§ 2) bekezdésben felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos eljárásokba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként be kell vonni.

7) A Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

a) szakhatóságként működik közre:

Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994 évi LV. tv. 70.§ (2) bek. értelmében.

b) engedélyező hatóságként működik közre:

Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészi történő tereprendezés esetén az 1994.évi LV. tv. 62.§ (4) bek. b) pontja valamint a 9.§ 1) bek. a) pontjának értelmében.

8) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:.

a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

9) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3.§ e) bek. meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett

területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

10) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.

11) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46.§ (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.

12) A sérülékeny vízbázis védőterületén tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§

1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVIII. törvény és módosítása. valamint a 4611997.(XI1.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-; vagy közbiztonság, eset egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és ­teszi költségesebbé,

c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület ­előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

5) A szennyvízcsatorna-hálózat kié ülését követően a település belterületén az építési engedély megadásának feltétele az ingaian szennyvízhálózatra kötése.

6)[4]

7) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységelv. területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42.§-ban meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.

II. Fejezet Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel a település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéseket szakaszosan kell végrehajtani.

2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységesen osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területét különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységes ­területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

3) Drávaszabolcs község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a, lakóterület

falusias lakóterület,

b) vegyes terület

településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató terület, ipari terület,

d) üdülőterület üdülőházas terület,

e) különleges terület

temető területe,

sportolási célú terület,

nagykiterjedésű kereskedelmi-szolgáltató-vendéglátó funkciók céljára szolgáló terület,

határőrség területe,

homokbánya területe.

4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület.

5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

1) A közművesítettség mértéke

a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítésé korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.

2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológia üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeit és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (11.14.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályát kell alkalmazni. A légszennyezettsége határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9) EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWh, és az ennél nagyobb, de 50 MWh-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (X1.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9!2002. (111.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.]

c) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet ~ . sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési tatárértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. ]

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületekből vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

3) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a talajvíz megfelelő műszaki védelemmel bárhol létesíthető

b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet a terepszintből.

c) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8.§

1) A terület lakóépületek, gazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

2) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.

3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az „Lf-K" jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám	max.2 db
legkisebb telekterület	800 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult 11 m / 32 m, újonnan kialakítható 15 m / 25 m
beépítési mód	oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2 a már kialakult, ezt meghaladó beépítettség új építésesetén is megtartható
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert	a kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint lásd. 4.§ (5) bekezdést is!
hátsókert	utcafronttól számított 70 m építhető be, de legalább 6m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	Legfeljebb 8,5 m
kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

b) Az „Lf-1" jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám	max.2 db
legkisebb telekterület	900 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult 16 m / 28 m, újonnan kialakítható 15 m / 25 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
előkert	meglévő utcákban kialakult utcaképhez igazodóan, új utcákban 4,0 – 6,0 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	utcafronttól számított 70 m építhető be, de legalább 6m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

c) Az „Lf-2" jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám	max.2 db
legkisebb telekterület	720 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult 16 m / 24 m megtartandó
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
előkert	kialakult állapothoz igazodóan
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

d) Az „Lf-3" jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám	max.2 db
legkisebb telekterület	900 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség	kialakult 24 m megtartandó
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
előkert	kialakult utcaképhez igazodóan
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség	legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,2-1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron átlő lakóépület esetén a fakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében. ahol a lakóépület az utca felé néző oldathatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldathatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészet egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületé megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzos a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök istállók, górék) szabályozása

d1)[5]

d2) Új épületek elhelyezésének feltételei

- legalább 20 m telekszélesség

- oldalhatáron álló beépítés

- legalább 20 m előkert

- OTÉK szerinti oldalkert

e) Lakóépülettel szembeni gazdasági épületek szabályozása

e1)[6]

e2) Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhető.

5) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.

6)[7]

7) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9.§

1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó-- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

2) A területen az OTÉK 6.§ 2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők e! parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A „Vt-1" jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Legkisebb/legnagyobb telekterület	600 m2 / 3000 m2
Legkisebb utcai telekszélesség	kialakult 14 m újonnan kialakítandó 20 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	40%, de max. 800 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület és intézmény esetében 4,00 m / 5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 4,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
előkert	szabályozási terv szerint, építési hely jelölése híján 0 m
oldalkert	szabályozási terv szerint, építési hely jelölése híján OTÉK szerint
hátsókert	szabályozási terv szerint, építési hely jelölése híján 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

b) A „Vt-2” jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Legkisebb/legnagyobb telekterület	1000 m2
Legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 / 5,50 m
előkert	Kialakult utcaképhez igazodjon
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min 0 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

c) A „Vt-3" jelű építési övezet kulturális és művelődési funkciójú építmények számára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Legkisebb/legnagyobb telekterület	300 m2
Legkisebb utcai telekszélesség	14 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	70%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	4,00 / 5,00 m
előkert	kialakult utcaképhez igazodjon, illetve szabályozási terv szerint
oldalkert	OTÉK ill. szabályozási terv szerint
hátsókert	min 6 m
zöldfelületi mutató	min. 10%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel
tetőhéjalás	égetett agyagcserép
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával

4) Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági-, garázs épületek elhelyezése

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatára, azzal építészeti egységet alkotva építhető

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

5)[8]

6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

7) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

10.§

1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú területek elhelyezésére szolgál.

2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

3) A terület a V-2 (szabályozási) tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az gyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz" jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

Legkisebb/legnagyobb telekterület	2000 m2
Legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 / 6,50 m
előkert	min. 5 m
oldalkert	lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 6 m
hátsókert	lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8 m magas kerítés

4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 27.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

5) [9]

6) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.

Ipari gazdasági terület

11.§

1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

2) A terület a V-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó Telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A „Gip-E" jelű építési övezet - egyéb ipari terület az OTÉK 20.§ (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb/legnagyobb telekterület	2000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 / 6,50 m ld. 4.§ 4) bekezdést is
előkert	min. 10 m
oldalkert	min. 6 m
hátsókert	min.10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8 m magas kerítés

b) A „Gip-Z" jelű építési övezet - jelentős mértékű zavaró hatású terület az OTÉK 20.§ 3) szerinti tevékenységek (nagyüzemi állattartó létesítmények is!) számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb/legnagyobb telekterület	2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 / 6,50 m ld. 4.§ 4) bekezdést is
előkert	min. 10 m
oldalkert	min. 6 m
hátsókert	min.10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8 m magas kerítés

1) Az övezetben történetileg kialakult lakófunkció megtartható a következő feltételekkel:

- telekalakítás csak ipari gazdasági funkció céljára engedélyezhető

- lakóépület nem építhető.

- a meglévő lakóépület felújítható, a komfortfokozat emelését célzó funkciójú, a kialakult építménymagasságot meg nem haladó építménymagasságú, ágfeljebb 20 m2 hasznos alapterületű helyiség(ek)kel (fürdőszoba, WC, stb.) bővíthető a tűztávolságok megtartásával.

3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 27.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás létesítendő és tartandó fenn.

4)[10]

5) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.

Üdülőterület

Üdülőházas terület

12.§

1) A területen az OTÉK 22.§ szerinti építmények helyezhetők el.

2) A terület a V-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az „Üü-1" jelű építési övezet üdülőtábor, kemping céljára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület	3000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	15%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 / 5,0 m
előkert	min. 10 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min.10 m
zöldfelületi mutató	min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény

b) Az „Üü-2" jelű építési övezet elsősorban kereskedelmi szállás jellegű építmények számára {panzió, szálloda)

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület	2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	15%, de max. 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 / 5,50 m
előkert	min. 10 m
oldalkert	min. 6 m
hátsókert	min.10 m
zöldfelületi mutató	min. 70%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel
tetőhéjalás	hagyományos színezésű égetett agyagcserép vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés	homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény

3)[11]

4) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelem mellett létesíthető.

Különleges területek

13.§

1) A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

2) A jelű terület a település sportpályája, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület	10000 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	1%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 / 5,00 m
előkert	min. 10 m
oldalkert	min. 10 m
hátsókert	min.10 m
zöldfelületi mutató	min. 80%

3) A „Kksz" jelű különleges terület nagy telekigényű kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciók elhelyezésére szolgál. Az övezetben a következő építési előírásokat kell betartani:

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület	3500 m2
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	20%, de épületenként max. 1000 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 / 5,00 m
előkert	min. 10 m
oldalkert	min. 10 m
hátsókert	min.10 m
zöldfelületi mutató	min. 45%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával vagy legfeljebb 1,8 m magas élősövény

4) A „Khő" jelű különleges terület a Határőrség területe, ahol a következő építés előírásokat kell betartani:

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület	kialakult
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	20%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 / 5,00 m
előkert	min. 10 m
oldalkert	min. 10 m
hátsókert	min.10 m
zöldfelületi mutató	min. 60%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formák és díszítések felhasználásával vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövény

5) A „Kte" jelű különleges területek a település temetői. A területeken a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

a) A területen betartandó építési előírások a következők:

- A területen szabadon állóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m­-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

- A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.

- A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.

- A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.

b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

6) A „Kb" jelű különleges terület a település külterületén található homokbánya területe. A területen épület nem helyezhető el.

7) A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

14.§

1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

Út	Közlekedési terület jele	Kategória		Közlekedési terület szélessége
		Jelenleg	Távlatban
58. sz. Pécs – Drávaszabolcs II. rendű főút	KÖu-1	Külterületi II. rendű főút (K.IV.B.)	Külterületi II. rendű főút (K.IV. B.)	Meglévő (40-50 m)
II. rendű főút (Fő utca)	KÖu-6	Belterületi II. rendű főút (B.IV.b.B.)	Belterületi II. rendű főút )B. IV. b.B.)	Meglévő (25-38 m)
5712. sz. Siklós – Matty – Drávaszabolcs összekötő út (Gordisai út)	KÖu-2 KÖu-7	Külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	Külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	Meglévő (16 m) Meglévő (20 m)
58118. sz. út (Kun Béla utca)	KÖu-2 KÖu-7	Külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	Külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	Meglévő (16-20 m) Meglévő (18-32 m)
Mezőgazdasági utak	KÖu-3	Külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)	Külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)	Min. 8 m
Új lakó- ás kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak	KÖu-8	(B.VI.d.B..-D.)	(B.VI.d.B..-D.) (B.VI.d.B..-D.)	12-20 m Meglévő (10-20 m)
Önálló kerékpárút	KÖu-4		(K.IX.)	6 m
Önálló gyalogút	KÖu-9		(B.X.)	4 m
Határátkelő hely	KÖu-5
Vízitúra kikötőhely	KÖv

2) Közlekedési területen (a KÖu-5 és a KÖv övezet kivételével) az OTÉK 26.§ 1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

3) KÖu-5 jelű övezetben (határátkelő hely) betartandó előírások:

a) szabadonálló beépítési mód

b) legfeljebb 500 m2 beépítettség

c) legfeljebb 7,5 m építménymagasság

d) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert

4) KÖv jelű övezetben (vízitúra kikötő) betartandó előírások

a) szabadonállö beépítési mód

b) legfeljebb ~ 50 m2 beépítettség

c) legalább 3 m, de legfeljebb 4, 5 m építménymagasság

d) 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett, egyszerű tömegű épület hagyományos építőanyagok felhasználásával

e) legalább ~ 0 m-es elő-, oldal- és hátsókert

5) A közül kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen

a) a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 m-en belül építmény elhelyezéséhez, ásványi nyersanyag kitermeléséhez

b) a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához.

6) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

7) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szótó emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó

8) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

9) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorra minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épület homlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

10) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.

11) A „KÖ-H" jelű övezet a település területén meglévő adótorony területe. Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helykijelölésével kapcsolatban ld. jelen rendelet 2.§ (4), 3.§ (4) és 4.§ (2) bekezdéseket.

12) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

Zöldterület

15.§

1)A település zöldterületeinek (közparkjainak) lehatárolását a V-2 szabályozása tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§ előírásait kell megtartani:

2) A zöldterületek kialakítása csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.

a) A meglévő zöldterületeket kertépítészeti kiviteli terv alapján fel kell újítani.

b) A tervezett zöldterületek belső elrendezését, növényesítését kertépítészei kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

3) Zöldterület kialakítása során a gyerek- és rokkant kocsival történő használatot biztosítani kell.

4) Zöldterületek kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

5) Zöldterület beépítésre szánt terület felhasználási kategóriába tartozó funkció számára nem szüntethető meg.

Erdőterület

16.§

1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű - „Eg" jelű, valamint védelmi rendeltetésű - „Ev" jelű erdők.

2) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók, az erdő művelési ág nem változtatható meg.

3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen

a) Az „Eg" jelű övezet

Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:

a1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamos energia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

a2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

a3) A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

a4) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket min. 10 m-es elő-. oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

a5) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat. valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

a6) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű: tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedte kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

a7) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-         Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építmény magasságú lehet.

a8) Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

- Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

- Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

4) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásáve. erdőtelepítési terv alapján történhet.

a) Védő erdőben épület nem helyezhető el, a védőfásításhoz a gyors növekedésű, dús lombkoronájú, tűrőképes fafajok mellett elsősorban a termőhelyi adottságoknak megfelelő, őshonos fafajokat keli alkalmazni.

b) Védett erdőben építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni. Védett erdőterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve -írtással, vízrendezéssel jár, csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával, illetve csak erdészeti üzemi terv alapján végezhető.

5) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

6) Új erdő telepítésénél az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 35.§ (4) bek. szerint kell eljárni.

7) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben leírtakat, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tömény vonatkozó rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló 2911997.(1V.39.) FM rendeletbe foglaltakat, valamint az OTÉK 28.§-ban előírtakat kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

17.§

1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló, többször módosított 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70.§-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

4) Művelési ág váltási igény esetén ld. jelen rendelet 2.§ előírásait.

Általános mezőgazdasági terület

18.§

1) Az általános mezőgazdasági területek („Má" lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza).

2) Az „Má" jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b) Az övezetben 1 ha-nál kisebb földrészlet nem alakítható ki.

c) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található szántóföldön épület nem helyezhető el.

d) Az övezet NP területén kívül eső részén bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 20 ha-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29.§ (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

d1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamos energia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

d2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

d3)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d4)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz hasonló felületet adó építőanyagokat, és a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

d5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

- Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4.§ (3) bekezdést is).

d6)Lakóépület kialakításának feltételei:

- Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

- Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszer~J tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.

- Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

3) Az „Má-2" jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

a) Az övezetben a művelési ág megváltoztatása nem engedélyezhető, kötelező a művetési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b) Az övezetben 1 ha-nál kisebb földrészlet nem alakítható ki.

c) Az övezet Duna-Dráva Nemzeti Park területére eső részén építmény nem helyezhető el.

d) Az övezet Duna-Dráva Nemzeti Parkon kívül eső földrészletein építmény legalább 5 ha telekterület esetén építhető. Egyebekben a (2) bekezdés d"~ pontja szerinti előírások érvényesek.

4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az ÚTÉK 29.§ (5)­(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 18.§ (2) bekezdés d) pont d 1)-d6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b)A birtokközpont határai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet 25.§-ban részletezett beültetési kötetezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból ál ló, legalább 1 o m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

5)Az „Má-3" jelű övezet a mocsarak területe.

a)Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

6}Fentieken túlmenően jelen rendelet 22.§ előírásait is figyelembe kell venni.

Vízgazdálkodási terület

19.§

1) A „V" jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).

2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.

3) A „V-1" jelű övezet az állandó vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítása létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

4) A „V-2" jelű övezetbe a vízkárelhárítással kapcsolatos ,területek és építményeik tartoznak. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

5) A „V-3" jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) sz. Kormányrendelet előírásait keli betartani.

Közterületek kialakítása és használata

20.§

1) A Drávaszabolcs igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyt is be kell szerezni.

4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) Belterületen lévő közterületeken

- hirdető (reklám) berendezés,

- árusítópavilon,

- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

- szobor, díszkút, pihenőpad,

- távbeszélő fülke,

- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,

- építőanyag-tárolás.

b) Külterületen lévő közterületeken

- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

- szobor,

- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, egyedi tervezésű építmény esetén legfeljebb 3,0 m--es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

c) Közparkban épület nem helyezhető ei.

6) Reklámhordozó, közterületi építmény elhelyezése miatt engedélyezés kötelezettség körébe tartozó fát kivágni nem szabad.

III. fejezet

Kulturális örökségvédelem

21.§

1) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények és részletek helyi egyedi védelemben részesülnek.

Helyi védettségű építmények (H1) és részletek (H2)

H1 védettség

• Köztársaság tér 21.               83 hrsz.            lakó- és gazdasági épület

• Fő utca 3.                             139 hrsz.          lakó- és gazdasági épület

• Fő utca 6.                             136 hrsz.          lakó- és gazdasági épület

• Fő utca 92.                           48 hrsz.            lakó- és gazdasági épület

• Fő utca 97.                           53 hrsz.            lakó- és gazdasági épület

H2 védettség

• Köztársaság tér 28.               76 hrsz.            utcai homlokzat

• Köztársaság tér 31.               73/3 hrsz.         lakó- és gazdasági épület        

2) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszéfesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagii, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásáve! kell megoldani.

d) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

3) A település területén végzett földmunkák során előforduló régészeti leletekről ­azok szakszerű mentése érdekében - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

22.§

l) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szól 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

3) A település zöldfelületeinek védelme érdekében beépítés-e szánt területen szemmagasságban mért 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. Az építési hatóság a fa kivágását vagy megtiltja, vagy pótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezi.

4) A település területén található védett természeti értékekei a V-1 szabályozási tervlap tünteti fel.

a) Védett természeti terület a Duna-Dráva Nemzeti Park területe. A Nemzeti Park kezelési terve elkészült, jóváhagyása jelen rendelet jóváhagyásakor folyamatban van. A területen a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban ~ tőírtak szerint keli eljárni.

b) Természet közeli állapotú vizes élőhelyek a település területén fennmaradt mocsarak. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai, természetvédelmi jellegű zöldfelület. Elsődleges céljuk a meglévő növényzet és életközösségek védelme, megőrzése és bemutatása (Id. jelen rendelet 18.§ (5} bekezdést is).

c) Kialakításuknál és helytörténeti értéküknél fogva egyedi tájértékek a település temetői (ld. jelen rendelet 13.§ (5) bekezdést is).

A környezet védelme

23.§

1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi. LIII. törvény tartalmazza.]

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása. rendeltetési mód változtatások, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint [Jóváhagyáskor: a „telepengedély" alapján gyakorolható ipari és szolgáltatató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

c) Településközpont vegyes területen és üdülőterületen telepengedély nem adható ki.

d) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettei a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

f) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat„ szabályait. [Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.]

g) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint.]

h) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

i) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

A telekhatártól számított minimális telepítési távolság

- sövény, cserje esetén 1,0 m,

- fa esetén 4, ó m,

- erősen sarjadzó tövű cserje esetén 2,0 m.

2) Speciális eljárási szabályok

a)Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság [Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]

b) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek"-re környezeti hatásvizsgálatot kell készteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor. A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek" körét a 20/2001. (II.14) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 199. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]

c) Drávaszabolcs a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A" fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor. a kockázatos anyag~lk elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17. Kormányrendelet szerint történhet.]

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint a védőterületeken az engedélyezéseket lefolytatni. A kijelölt védőterületeken a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását minden esetben meg kell kérni. [Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint].

e) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.} Kormányrendelet tartalmazza.]

f) Beruházások megvalósítása . során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint].

g) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.} Korm. rendelet határozza meg.]

h) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezéséve! járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor. a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.16.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályra kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]

Tűzvédelmi rendelkezések

24.§

1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18.§ (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenysége: folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításásói gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ} szerint kell biztosítani.

2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46.§-a szerint nem legye: nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak eseté figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996.(XII.29.) BM. sz. rendelet 1.sz. melléklet: képező OTSZ 22.§ (1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb).

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

25.§

1) A Pécs Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§ e) bek. meghatározott talaj - kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) az érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell  beszerezni.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

26.§

1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszt igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések

27.§

1) Elővásárlási jog

a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében ­elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

• A 9413 hrsz. ingatlanra közcélú intézmény céljára

• A 01918 és a 019/9 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára

• Az 112 hrsz. ingatlanra lakóterület céljára

b) Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 15.§-a szerint kell eljárni.

2) Településrendezési kötelezések

a) Beépítési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belül beépítési kötelezettséget állapít meg:

• Az Lf-1 jelű építési övezet V-2 tervlapon jelölt részén.

Beépítési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.

• Minden meglévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.

• Minden újonnan beépítésre kerülő, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.

• Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

c) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§-a szerint kell eljárni.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

28.§

Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba.

Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Drávaszabolcs, 2003. november 4.

Ambach László		Dr. Zsolt Tamás
polgármester		Körjegyző

                                              

                                                                 

Záradék:

A rendelet 2003. november 5.-n kihirdetésre került.

Drávaszabolcs, 2003. november 5.

		Dr. Zsolt Tamás
		Körjegyző

---

[1] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[2] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[3] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[4] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[5] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[6] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[7] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[8] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[9] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[10] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

[11] A bekezdést a 09/2009 (X. 16.) sz. Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. Hatálybalépés 2009. október 16.

K O K A S  É S  T Á R S A  T E R V E Z Ő  K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ IRODA
Tel/Fax: (72) 324-326	Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1.	Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66.	E-mail: kokas@minicomp.hu
DRÁVASZABOLCS TRT ÉS HÉSZ MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

Drávaszabolcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2011. (X.18.) számú Önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló

11/2003.(Xl.04.) Önkormányzati rendelet módosításáról

Drávaszabolcs község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

1.§ A külön jogszabályok megnevezése a helyi építési szabályzatról szóló 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) összes előírásában megszűnik. 

2.§ A rendelet 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

3.§ A rendelet 2.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§(1)E rendelet alkalmazásában:

Épületszélesség:

a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)megszüntető jel

bc)a tervezett utak tengelyvonala

bd)beültetési kötelezettség

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a szabályozási terv szerinti tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.

eb)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a 4.§ (4) bekezdés szerinti tűzvédelmi tervfejezet figyelembevételével beépíthető.

ec)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet akkor, ha azzal a tömbben egyetlen telek beépítése sem lehetetlenedik el.

ed)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”

4.§ A rendelet 3.§-a hatályát veszti.

5.§ (1)A rendelet 4.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

      (2)A rendelet 4.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.”

      (3)A rendelet 4.§ (5)-(10) bekezdése hatályát veszti.

      (4)A rendelet 4.§-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12)Ipari gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

6.§ A rendelet 5.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „5.§ (1)Állattartó építmény a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások együttes teljesülése esetén építhető.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a parkolásról szóló önkormányzati rendelet előírásain túlmenően az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(3)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre szánt területein legalább a következő közművesítettséget kell biztosítani:

a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás - azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés”

7.§ A rendelet 6.§ (3) e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e)különleges terület

ea)temetkezési célra,

eb)sportolási célra,

ec)nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók elhelyezése céljára,

ee)intézményi célra,

ef)hulladékgazdálkodási célra,

eg)bányászati célra.”

8.§A rendelet 7.§ (1) és (2) bekezdése hatályát veszti.

9.§(1) A rendelet 8.§ (3) a) pontja legnagyobb beépítettségre vonatkozó előírása helyébe a következő rendelkezés lép:

„legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2”

      (2) A rendelet 8.§ (3) b) pontja előkertre vonatkozó előírása helyébe a következő   rendelkezés lép:

„legkisebb előkert meglévő utcákban a kialakult utcaképhez igazodjon, új utcákban 4 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól 4-6 m-re legyen”

    

      (3) A rendelet 8.§ (4) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.”

10.§(1)A rendelet 13.§ (4) bekezdése hatályát veszti.

      (2) A rendelet 13.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 10%

d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e)legkisebb előkert 10 m

f)legkisebb oldalkert 10 m

g)legkisebb hátsókert 10 m

h)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

i)közterület felőli kerítés 1,8 - 2,0 m magas élősövény legyen”

      (3) A rendelet 13.§ a következő (8) – (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8)A „Kint” jelű építési övezet elsősorban intézményi funkciójú építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben fő funkcióként lakóépület is építhető. A telekalakítási és építési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület 1000 m2

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 40%

d)legnagyobb építménymagasság 5,50 m

e)legkisebb előkert 3,0 m

f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

g)legkisebb hátsókert 10 m

h)zöldfelületi mutató min. 40%

(9)A „Khu” jelű építési övezet hulladékgazdálkodási célú építmények elhelyezésére szolgál. A telekalakítási és építési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület 1500 m2

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 20%

d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m

e)legkisebb előkert 5 m

f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

g)legkisebb hátsókert 10 m

h)zöldfelületi mutató min. 60%, melynek legalább a felén háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn

i)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen.”

11.§(1)A rendelet 14.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.”

      

      (2)A rendelet 14.§ (5) bekezdése hatályát veszti.

      (3)A rendelet 14.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7)Közlekedési terület fásítása, új fasor létesítése kertépítészeti terv alapján történhet.”

      (4)A rendelet 14.§ (10) bekezdése hatályát veszti.

      (5)A rendelet 14.§ (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11)A „KÖ-H” jelű övezet a település területén meglévő adótorony területe. A rendelet hatálya alá tartozó területen távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők, ökológiai hálózathoz tartozó területek), továbbá kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el. Adótorony helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásai és fentiek figyelembevételével e rendelet módosítása nélkül történhet.”

      (6)A rendelet 14.§ a következő (13)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(13)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

(14)Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített előírások és védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.”

12.§ A rendelet 16.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16.§ Erdőterület

(1)A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű  erdők.

(3)Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy az engedélyezett vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

e)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ea)az épület földszintes legyen

eb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

f)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

fa)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

fb)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4)Védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(5)A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a rendeltetésüknek megfelelően megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a jövőben is megtartandók.

(6)Állandó vízfolyás parti sávjának külső szélétől számított 50 m-en belül elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a megállapított erdőterv alapján folytatott gazdálkodással a folyamatos erdőborítást biztosítani kell.”

13.§ A rendelet 17.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17.§ Mezőgazdasági terület

(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2)A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(4)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”

14.§(1)A rendelet 18.§ (2) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)Az övezetben kialakítható legkisebb telek területe

ba)közfunkció céljára szolgáló terület esetén 1500 m2

bb)egyéb funkció esetén 1 ha”

      (2)A rendelet 18.§ (2) d) d1) és d2) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„da)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban előírt határidőre biztosított legyen.

db)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alkalmazandó. ”

      (3)A rendelet 18.§ (3) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.”

15.§A rendelet 20.§ (1)-(4), valamint (6) bekezdése hatályát veszti.

16.§A rendelet 21.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.§ Kulturális örökségvédelem

(1)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)A település helyi védelem alatt álló értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cc)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

cd)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

ce)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

(2)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.”

17.§A rendelet 22.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„22.§(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2)A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeinek listáját a 2.sz. melléklet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt magterület) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni. Az országos ökológiai hálózaton belüli védettségi kategóriák a következők:

a)Védett természeti területen (Duna-Dráva Nemzeti Park) a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemű beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban előírtak szerint kell eljárni.

b)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.

(3)Tájképvédelmi területen törekedni kell a kialakult tájhasználat,  telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.

(4)Fa és cserje a település területén a 2. számú függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.

(5)Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 2. számú függelék figyelembevételével az építésügyi hatóság határozza meg.”

18.§ A rendelet 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23.§ A környezet védelme

(1)Általános követelmények

a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j)Új jelentős bűzös tevékenység létesítése esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a légszennyezőanyag terhelésre vonatkozó határértékeket.

b)Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c)A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges   határértékeket be kell tartani.

d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

e)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

f)A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg az előírt határértékeket. Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra

fa)az előírt határértékek érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják

fb)legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják.

g)Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj – zárt állapotú nyílászárók mellett – ne haladja meg az előírt határértékeket.

h)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Drávaszabolcs a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet

c)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i)A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.”

19.§ A rendelet 24.§-a hatályát veszti.

20.§ A rendelet 25.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25.§ Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

21.§ A rendelet 26.§-a hatályát veszti.

22.§ A rendelet 27.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27.§ Sajátos jogintézmények

Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(1)Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

(2)Településrendezési kötelezések

a)Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az 1. számú függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b)Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából az 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen az ott leírt időtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elő.”

23.§ A rendelet kiegészül az 1.-10. számú melléklettel.

24.§ A rendelet kiegészül az 1.-3. számú függelékkel.

25.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.

Drávaszabolcs, 2011. október 17.

      Baráth Attiláné                                                     Dr. Bárkányi Beáta

                   polgármester                                                               körjegyző

Záradék: A jelen rendelet Drávaszabolcs községben 2011. október 18-án kihirdetésre került.

Drávaszabolcs, 2011. október 18.

Dr. Bárkányi Beáta

                                                                                                       körjegyző

A rendelet a következő 1.-10. számú melléklettel egészül ki:

1.számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

1. H1 védettség

1.1 Köztársaság tér 21.         83 hrsz.          lakó- és gazdasági épület

1.2 Fő utca 3.                         139 hrsz.        lakó- és gazdasági épület

1.3 Fő utca 6.                         136 hrsz.        lakó- és gazdasági épület

1.4 Fő utca 92.                       48 hrsz.          lakóépület

1.5 Fő utca 97.                       53 hrsz.          lakóépület és kerítés

2. H2 védettség

2.1 Köztársaság tér 28.         76 hrsz.          utcai homlokzat

2.2 Köztársaság tér 31.         73/3 hrsz.       lakó- és gazdasági épület

2.számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK

1.Védett természeti terület – Duna-Dráva Nemzeti Park

A szabályozási terven lehatárolt, helyrajzi szám szerint külön jogszabályban felsorolt területek

2.NATURA 2000 területek

A szabályozási terven lehatárolt, helyrajzi szám szerint külön jogszabályban felsorolt területek

3.számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

	A.	B.	C.
	Út	Közlekedési terület jele	Közlekedési terület szélessége
1.	58.sz. Pécs – Drávaszabolcs II. rendű főút (Fő utca)	KÖu-1 KÖu-6	meglévő (40-50 m) meglévő (25-38 m)
2.	5712. sz. Siklós – Matty – Drávaszabolcs összekötő út (Gordisai út)	KÖu-2 KÖu-7	meglévő (16 m) meglévő (20 m)
3.	58118. sz. út (Kun Béla utca)	KÖu-2 KÖu-7	meglévő (16-20 m) meglévő (18-32 m)
4.	Mezőgazdasági utak	KÖu-3	min. 8 m
5.	Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak	KÖu-8	12-20 m meglévő (10-20 m)
6.	Önálló kerékpárút	KÖu-4	6 m
7.	Önálló gyalogút	KÖu-9	4 m
8.	Határátkelő hely	KÖu-5
9.	Vizitúra kikötő	KÖv

4.számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT INGATLANOK

1.    A 94/3 hrsz. ingatlanra közcélú intézmény céljára

2.    A 019/8 és a 019/9 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára

3.    Az 1/2 hrsz. ingatlanra lakóterület céljára

5. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-1 SZABÁLYOZÁSI TERV

6. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-2 SZABÁLYOZÁSI TERV

7. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-1-M10/1 SZABÁLYOZÁSI TERV

8. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-1-M10/2 SZABÁLYOZÁSI TERV

9. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-2-M10/1 SZABÁLYOZÁSI TERV

10. számú melléklet a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

V-2-M10/2 SZABÁLYOZÁSI TERV”

A rendelet a következő 1.-3. számú függelékkel egészül ki:

„1.számú függelék a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSSEL ÉRINTETT INGATLANOK

1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi ingatlanok területére, a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:

1.1 Az Lf-1 jelű építési övezet V-2 tervlapon jelölt részén

2. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel feltételeként teljesítendő beültetési kötelezettséget ír elő:

2.1 Minden új építéssel érintett, gazdasági területen fekvő ingatlan (Gksz, Gip)

2.2 Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területe

2.számú függelék a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

ÜLTETÉSI ÉS FAPÓTLÁSI SZABÁLYOK,

ŐSHONOS ÉS HONOS FAFAJOK

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:

1.1 Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m

1.2 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:

2.1 gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m

2.2 minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m

2.3 kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m

2.4 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m

3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:

3.1 cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m

3.2 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m

4. Fapótlás szabályai

4.1 A település közterületein mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó  fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.

4.2 A kivágott fát pótolni kell.

4.3 Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.

4.4 A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.

4.5 A fapótlási kötelezettséget legalább 3cm törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.

5. Őshonos és honos fafajok

5.1Őshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kőris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb.

5.2Honos fajok: kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra).  Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fűz, stb.

3.számú függelék a 11/2003.(Xl.4.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

a)    A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

b)    A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.

c)    Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.

d)    A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 147/2010.(lV.29.) Korm.rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.

e)    A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.

f)     A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

g)    A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.

h)    A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.

i)     Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.

j)     A levegővédelmi övezet meghatározását a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. §-a szerint kell meghatározni.

k)    A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)    Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b)    Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

c)    A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

d)    Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

e)    Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f)     Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

g)    Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a)    A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b)    A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.

c)    Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.

d)    Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.

e)    A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.

f)    Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.

g)    A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

h)    Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait.

i)     A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j)    A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

k)    Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.”