Szervezeti és Működési Szabályzat
Drávaszabolcs Község
Önkormányzatának
5/2007.(VI.20.) számú
önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési
Szabályzatról
(a módosításokkal egységes szerkezetbe
foglalva)
Drávaszabolcs Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdése alapján
a következő rendeletet alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hivatalos megnevezés
1.§.
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Drávaszabolcs Község
Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) A képviselőtestület hivatalos megnevezése: Drávaszabolcs Község
Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(3) A képviselőtestület
hivatalának hivatalos megnevezése: Drávacsehi, Drávapalkonya,
Drávaszabolcs és Gordisa Községek Körjegyzősége (a továbbiakban: Körjegyzőség).
Jelképek
2.§.
(1) Drávaszabolcs Község jelképei a címer és a
zászló.
(2) Drávaszabolcs Község jelképeiről és azok
használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.
Bélyegző használat
3.§.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete, Polgármester, Körjegyző, valamint
a Körjegyzőség bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni. A
Magyar Köztársaság címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály
hiányában Drávaszabolcs címerét ábrázoló bélyegző is használható.
I/A fejezet[1]
FELADATOK,
HATÁSKÖRÖK
3/A. §. Az önkormányzat a Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya,
Gordisa Önkormányzatai által alapított Intézményfenntartó Társulás útján a
szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 62. §-a és a személyes
gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük
feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 20. §-a értelmében egyéb főzőhely
keretében biztosítja a Drávaszabolcsi Napköziotthonos Óvoda konyháján keresztül
1 fő szociális segítő alkalmazásával.
II. fejezet
AZ ALAKULÓ ÜLÉS
A Képviselő-testület megalakulása
4.§.
(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő
tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést
a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.
5.§.
(1) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi
önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1.
számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa
elő.
(3) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás
eredményéről.
(4) A polgármester a Képviselő-testület
előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e
rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb
képviselő olvassa elő.
6.§.
A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb hatvan napon belül
programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület
megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel,
valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb
célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.
A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
7.§.
(1) A Képviselő-testület
dönt:
a) a polgármester javaslata alapján
titkos szavazással az
alpolgármesteri;
b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb soron, következő
ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál
nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron, következő ülésen
szavazást kell tartani.
(3) A tisztségviselői megbízatás
megszűnése esetén az új
tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni.
A bizottságok tagjainak megválasztása
8.§.
(1) A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló
ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.
(2) A bizottság nem képviselő tagjainak
személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület a
soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület
előtt esküt tesznek, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete
tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
(3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésbe
foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag
megválasztásakor.
Jegyzőkönyv hitelesítők választása
9.§.
A Képviselő-testület
alakuló ülésén egy jegyzőkönyv hitelesítőt választ tagjai sorából.
III. fejezet
A KÉPVISELŐ
A képviselő jogai és kötelezettségei
10.§.
A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Ötv-ben meghatározottakon túl a képviselő:
a) előzetesen bejelenti a
polgármesternek, ha a
Képviselő-testület vagy annak
bizottsága ülésén való
részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében
akadályoztatva van;
b) a Képviselő-testület vagy annak
bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi
ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely
kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
d) a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek.
A kizárás szabályai
11.§.
A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Ötv-ben
meghatározott szabályok irányadók.
IV. fejezet
Az összeférhetetlenségi eljárás
12.§.
(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló
kezdeményezést 8 napon belül a Képviselő-testület elé terjeszti kivizsgálás
végett és erről az érintett képviselőt írásban, tájékozatja. Egyben felkéri,
hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról,
illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét
bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a
polgármesternek a (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a
Képviselő-testület az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi
eljárásra értelemszerűen a (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
V. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Az ülések éves munkaterve
13.§.
(1) A Képviselő-testület
éves munkatervének megfelelően
ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A munkaterv
összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a Képviselő-testület tagjától;
b) a Képviselő-testület bizottságától;
c) a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőtestületétől;
d) a körjegyzőtől.
(3) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor
is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem
vették figyelembe.
14.§.
(1) A munkaterv
tervezetét a polgármester terjeszti
a Képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv
tartalmazza:
a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját,
napirendjét;
b) az egyes napirendi pontoknál a
közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező
egyeztetés szükségességét;
c) az előterjesztő, közreműködő megnevezését;
d) az egyes napirendi pontot megtárgyaló
bizottság megnevezését.
(3) A körjegyző gondoskodik arról, hogy
a munkaterv a
község polgárai számára megismerhető legyen.
Az ülés összehívása
15.§.
(1) A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről
és napirendjéről a Körjegyzőség a lakosságot az ülés előtt
tájékoztatja.
(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi
pontot tárgyaló ülés időpontját,
helyét legalább tizenöt
nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon ( a
hirdető táblán) közzé kell tenni.
16.§.
(1) A Képviselő-testület
ülését a polgármester hívja össze.
(2) Az ülést nyolc napon belül össze kell hívni a Képviselő-testület
bizottságának, valamint a képviselők egynegyedének indítványára.
(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri
tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Szociális
és Népjóléti Bizottság elnöke hívja össze.
17.§.
(1) A képviselők és meghívottak a Képviselő-testület ülése előtt négy
nappal megkapják az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a
napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton
(távbeszélő, távmásoló, távirat, stb.) is összehívható.
18.§.
(1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a
javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.
(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a
Képviselő-testület tagjai
mellett:
a) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét;
b) valamint akinek a jelenléte a
napirendi pont alapos
és körültekintő megtárgyalásához
elengedhetetlenül szükséges. Erről
a polgármester dönt.
Az ülés vezetése
19.§.
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az
alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést a Szociális és
Népjóléti Bizottság elnöke vezeti.
(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy:
a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület
ülését e rendelet szabályai szerint
hívták össze;
b) megállapítja az ülés határozatképességét;
c) előterjeszti az ülés napirendjét;
d) tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben
hozott döntésekről.
(3) A Képviselő-testület a napirendről vita
nélkül határoz.
(4) Képviselő-testületi napirend előterjesztője lehet:
a) a Polgármester; alpolgármester
b) a Képviselő-testület tagja;
c) a Képviselő-testület bizottsága;
d) a körjegyző;
e) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete;
f) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.
(5) Amennyiben a
benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés
az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület
elé.
A vita
20.§.
(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett
külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai
és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a
vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület
bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül
határoz. A vita lezárása után a napirend
előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs
lehetőség.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új
információt tartalmaz.
(3) A körjegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál
vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a
tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási
kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat
megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
21.§.
A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során
elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat
felett kell dönteni.
Az előterjesztés
22.§.
(1) A Képviselő-testületülésére általában írásbeli előterjesztés
készül. Indokolt esetben a polgármester döntése alapján szóban is előterjeszthető
napirendi pont.
(2) Szóbeli előterjesztés
esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(3)Az előterjesztés
két részből áll:
a) Első rész:
1.) a tárgy pontos
meghatározása;
2.) a témakör ismételt
napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;
3.) az előkészítés során
felmerülő vélemények;
4) az előterjesztést készítők
megnevezése.
b) Második rész:
1.) határozati javaslat;
2.) a végrehajtásért felelős
személy megnevezése;
3.) a határidő megjelölése.
Az ülés rendje
23.§.
(1) A polgármester gondoskodik
a tanácskozás rendjének
a fenntartásáról, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér
a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon
nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés
rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem
elhagyására kötelezi a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a
rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;
e) a c) d) pontban felsorolt intézkedések a
Képviselő-testület tagjával és a körjegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során
megkövetheti a testületet, illetve a
megsértett személyt.
(3) Az érintett személy a vita során bármikor
személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben
vissza akarja utasítani az őt ért támadást.
Zárt ülés
24.§.
(1) A zárt ülés
anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a) a Képviselő-testület tagjainak,
b) a körjegyzőnek,
c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak,
d) a Közigazgatási Hivatal vezetőjének,
(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és
közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén
is biztosítani kell.
Döntéshozatal
25.§.
(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők
több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők
több mint felének igen szavazata szükséges.
(2)
Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze
kell hívni.
(3) Minősített
többség kell a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás;
b) a Képviselő-testület és szervei
szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által
hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott
határozat;
c) önkormányzati társulás létrehozása,
társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való
együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
e) intézmény-alapítás, átalakítás,
megszüntetés;
f) 1 millió forintot meghaladó hitelfelvétel;
g) közalapítvány létrehozás, alapítványhoz
történő hozzájárulás;
h) az önkormányzat tulajdonában lévő telek és
felépítmény feletti rendelkezés;
j) a Képviselő-testület hatáskörének
átruházása;
k) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
l) zárt ülés elrendelése esetén;
m)
keresetet benyújtása esetén a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége,
mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos
elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén;
n) képviselő döntéshozatalból történő
kizárása;
o) településrészi önkormányzat létrehozás;
p) titkos szavazás elrendelése;
r) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás
kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;
s) helyi népszavazás elrendelése.
(4) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a
felének igen szavazata szükséges.
(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím
adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel,
továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy
minden képviselő mindegyik
jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a
legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő
szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb
szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatívára a Képviselő-testület
együttes szavazással dönt.
26.§.
A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
Szavazás
27.§.
(1) A Képviselő-testület
döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A Képviselő-testület, az
alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A
Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos
szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.
Név szerinti szavazás
28.§.
(1) A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a
Képviselő-testület egyszerű
szótöbbséggel dönt.
(2) A név szerinti szavazásnál a körjegyző betűrendben
felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "igen",
"nem", "tartózkodom"
kijelentéssel szavaznak.
Az interpelláció
29.§.
(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a
Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a
képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a körjegyzőhöz.
(2) Interpellálni a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó
önkormányzati ügyben lehet.
(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az
interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs
jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt
visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a
polgármester új időpontot tűz ki.
(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a
Képviselő-testület vita nélkül dönt.
30.§.
(1) Az interpellációra a Képviselő-testület ülésén kell választ adni.
Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ.
Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(2) Ha a választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további
teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.
(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell
vonni.
A kérdés
31.§.
(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési,
döntési, előkészítés jellegű felvetés.
(2) A kérdés benyújtásának és
megválaszolásának elintézésére a 29. és 30. § rendelkezéseit kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem
határoz.
A közmeghallgatás rendje
32.§.
(1) A Képviselő-testület
munkatervében meghatározottak
szerint tart közmeghallgatást, melyen az
állampolgárok és a
helyben érdekelt szervezetek
képviselői közérdekű kérdést és
javaslatot tehetnek.
(2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a Körjegyzőség harminc napon
belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a Képviselő-testületet
tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a
lakosságot legalább 15 nappal előbb a helyben szokásos módon (a község
hirdetőtábláján) tájékoztatni kell.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester
a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai
33.§.
(1) Önkormányzati
rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a Polgármester; alpolgármester
b) a Képviselő-testület tagja;
c) a Képviselő-testület bizottsága;
d) a körjegyző;
e) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete;
(2) Rendelet tervezetet a körjegyző törvényességi ellenjegyzésével
lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.
34.§.
A Képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a
költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet
tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet tervezeteket a körjegyző terjeszti
a Képviselő-testület elé.
35.§.
(1)A rendelet tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglal
követelmények figyelembevételével, kell előkészíteni.
(2) A rendelet tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett
javaslatokat szerepeltetni kell.
(3) A polgármester, a körjegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet
tervezeteket az érdemi vita előtt
közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) A rendelet
hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
A közzététel
36.§.
(1) A rendeletet a Körjegyzőség hirdetőtábláján történő
kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell
kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A
kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) A Körjegyzőségen a rendelet egy
példányát el kell helyezni.
VI. fejezet
A JEGYZŐKÖNYV
37.§.
(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a
megjelent Képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét,
a tárgyalt napirendi pontokat, a
tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket
tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a
jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző
sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(3) A jegyzőkönyv hitelesítőt a Képviselő-testület minden ülésén
megválasztja.
38.§.
(1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Körjegyzőség kezeli, gondoskodik a
jegyzőkönyvek évenkénti megfelelő őrzéséről.
(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki
betekinthet.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy
annak hivatalos megbízottja, a
Közigazgatási Hivatal vezetője, továbbá a körjegyző tekinthet be.
(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.
VII. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
39.§.
(1) A Képviselő-testület
a következő bizottságokat hozza létre:
a) Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság
b) Szociális és Népjóléti Bizottság
(2) A Képviselő-testület a határozatában megjelölt ügyeknek a
határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
(3) A bizottságok főbb feladatait e
rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület által a bizottságokra, valamint a
polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet
3. számú melléklete tartalmazza.
40.§.
(1) A bizottság maga állapítja meg működése részletes
szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára
és a zárt ülés tartására a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az
irányadók.
(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége
bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
(3) A bizottság éves munkaterv alapján
működik, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének
meghatározását követően 30 napon belül
készít el.
(4) A bizottság munkáját a Körjegyzőség segíti. A Körjegyzőség
feladatai:
a) elkészíti a Képviselő-testület munkaterve
alapján a bizottság
üléstervét;
b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek
összeállításáról és kiküldéséről;
c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét,
amelyet eljuttat a körjegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;
d) az átruházott hatáskörben hozott
határozatokat három napon belül a körjegyzőnek átadja, aki a törvényességi
ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása
végett;
41.§.
(1)[2] A bizottság ülésének összehívásáról a
bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa felkért képviselő bizottsági
tag gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt kettő nappal
kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(2) A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok
egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
VIII. fejezet
HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
42.§.
A helyi kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete saját hatáskörben
határozza meg szervezeti és működési rendjét.
43.§.
(1) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a
Képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre
irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén
napirendre tűzni.
(2) A Képviselő-testület a külön jogszabályban szabályozott körben
önkormányzati rendeletet csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével
alkothat.
44.§.
(1) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza
meg a helyi kisebbségi önkormányzatnak a működéséhez biztosított hozzájárulást.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat
feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési
önkormányzat tulajdonában lévő, vagyont
a helyi kisebbségi önkormányzat használatába
kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az
önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében,
az önkormányzat rendeletében foglalt keretek között
határozza meg:
a) az önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített
vagyon használatát;
b) költségvetését, zárszámadását, a Képviselő-testület
által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.
IX. fejezet
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A KÖRJEGYZŐ
A polgármester
45.§.
(1) A polgármester foglalkoztatási jogiszonyban tölti be tisztségét.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős
az önkormányzat egészének működéséért.
(3) Főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése;
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat
érvényesülésének a biztosítása;
f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
g) a lakosság
önszerveződő közösségeinek a
támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
h) kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel;
i) az önkormányzati intézmények működésének
az ellenőrzése, segítése;
j) az alpolgármester munkájának irányítása;
k) a Körjegyzőség munkájának irányítása;
l) a jogszabályok szerinti munkáltatói
jogkörök gyakorlása,
m) maga, vagy az általa megbízott személy
útján ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét
az önkormányzat vállalkozásaiban a külön
rendeletben meghatározottak szerint;
n) a Képviselő-testület működési
feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
o) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai
munkájának segítése;
p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
r) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése,
benyújtása, végrehajtása.
(4) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései
határozzák meg.
Alpolgármester
46.§.
(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület
megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású
alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát,
hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén
alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg
A körjegyző
47.§.
(1) A Körjegyző:
a) vezeti a körjegyzőséget, a drávaszabolcsi
polgármester irányításával elkészíti annak ügyrendjét, munkaköri
leírásait, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri
leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a
kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű
önkormányzati határozatok végrehajtásáról;
d) rendszeresen tájékoztatást ad a
polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak, az önkormányzat munkáját
érintő jogszabályokról;
e) a polgármester irányításával előkészíti
a Képviselő-testület, a
bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
f) a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a
jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok
összeszámlálásáról;
g) tájékoztatja a
Képviselő-testületet a körjegyzőség
munkájáról, az ügyintézésről;
h) gondoskodik az önkormányzati
rendeletek megismertetéséről és
végrehajtásáról;
i) szervezi a jogi felvilágosító munkát;
j) gondoskodik a körjegyzőség dolgozóinak
rendszeres továbbképzéséről;
k) ellenjegyzi a pénzügyi
kötelezettségvállalásokat.
(2) A körjegyző részletes
feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései
határozzák meg.
X. fejezet
Körjegyzőség, mint a képviselőtestületek hivatala
48.§.
(1) A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó
önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a
testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a
jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Drávacsehi,
Drávapalkonya, Drávaszabolcs és Gordisa községek képviselőtestületei egységes
hivatalt működtetnek.
A
hivatal elnevezése: Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávaszabolcs és Gordisa Községek
Körjegyzősége.
A körjegyzőség székhelye:
Drávaszabolcs község.
A körjegyzőség
megalakításának időpontja: 1990. év.
(2)
A körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének
részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a körjegyzőséget alapító
megállapodás rögzíti.
E
megállapodás tartalmazza:
a.) a körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását,
b.) a körjegyzőség létszámát,
c.) belső szervezeti felépítését,
d.) alapvető feladatait, ezen belül
-
az önkormányzatok képviselőtestületeinek működésével
kapcsolatos feladatokat,
-
a jogszabályokban rögzített államigazgatási
feladatokat,
e.) a körjegyzőség köztisztviselőinek munkarendjét és az
ügyfélfogadás rendjét,
f.) a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét,
g.) a körjegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos
feladatait,
h.) a polgármesterek egyetértési jogának gyakorlását, (Ötv.
36. § (4)
i.) a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos költségek
viselésének megosztását.
(3) A körjegyzőség
ügyrendjének tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével –
a körjegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselőtestületek
együttes ülésére.
(4) A Körjegyzőség létrehozásáról szóló
megállapodást és a Körjegyzőség Ügyrendje az SZMSZ függelékét képezi.
(5)
A körjegyzőséget létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt:
a.) a körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának
megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés
kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról,
b.) a körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról
minősített többségű szavazással,
c.) a körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
d.) a körjegyzőség költségvetéséről, zárszámadásáról.
XI. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat költségvetése
49.§.
(1) A Képviselő-testület
a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott
költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot
lát el.
(2) Az (1)
bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell
megalkotni.
50.§.
(1) A költségvetési rendelet
tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési
koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:
a) a Kormány által rendelkezésre
bocsátott költségvetési irányelv;
b) az önkormányzat részére kötelezően előírt
és szabadon felvállalható feladatok
körültekintő, és alapos elemzése,
helyzetfelmérés;
c) az elemzés és helyzetfelmérés során
számításba veendők a bevételi források, azok
bővítésének lehetőségei, a kiadási
szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak
meghatározása;
d) az igények és célkitűzések
egyeztetése;
e) a szükségletek kielégítési
sorrendjének a meghatározása;
f) a várható döntések
hatásainak előzetes felmérése.
(2) A költségvetési rendelet
tervezetet a (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell beterjeszteni.
Az önkormányzat vagyona
51.§.
Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a
korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az
önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati
rendelet állapítja meg.
52.§.
Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás
egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni
helyzetéről.
Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése
53.§.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott
szabályok irányadók.
Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.
54.§.
Az önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését a Körjegyzőség
látja el.
XII. fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
55.§.
A helyi népszavazásban és népi
kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választásokon
választójogosult.
Helyi népszavazás
56.§.
(1) A
helyi népszavazás
- érvényes,
ha a választópolgárok több mint fele szavazott,
- eredményes,
ha a szavazóknak több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(2) Aláírást
gyűjteni csak a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő aláírásgyűjtő íven
lehet, melynek egy példányát az aláírás-gyűjtés megkezdése előtt a körjegyzőhöz
kell benyújtani hitelesítésre.
(3) A
körjegyző az ívet 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni a hitelesítést:
- a
kérdés nem tartozik a képviselőtestület hatáskörébe,
- a
kérdésben nem lehet népszavazást tartani,
- ugyanabban
a kérdésben, egy éven belül már tartottak népszavazást,
- az
aláírásgyűjtő ív nem felel meg az előírásoknak
(4) A
helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést, a
hitelesítést követő 1 hónapon belül, egyszer lehet benyújtani a
polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások
érvénytelenek.
(5) A
képviselőtestület köteles népszavazást kiírni az alábbi kérdésekben:
- községegyesítés,
vagy annak megszűntetése esetén,
- új
község alakításának esetén
- társult
vagy közös képviselőtestület alakítása, vagy abból való kiválás esetén,
- olyan
ügyben, melyet önkormányzati rendelet meghatároz.
(6) A
képviselőtestület népszavazást rendelhet el:
- a
hatáskörébe tartozó ügyben, vagy
- önkormányzati
rendelet megerősítésére,
(7) A
képviselőtestület nem rendelhet el népszavazást:
- költségvetéséről
szóló döntés,
- helyi
adónemek, illetve –mértékek megállapítása tárgyában,
- a
hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben,
- feloszlatásának
kimondásáról.
(8) A
népszavazás kezdeményezésére jogosult:
- települési
képviselők legalább ¼-e,
- képviselőtestület
bizottsága,
- helyi
társadalmi szervezet vezető testülete,
- legkevesebb
120 választópolgár.
(9) A
népszavazás eredménye kötelező a képviselőtestületre. Eredménytelenség esetén a
népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselőtestület dönthet.
(10) Ugyanabban
a kérdésben helyi népszavazást 1 éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a
szavazás eredménytelen volt.
(11) A
helyi népszavazás lebonyolítására az önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló törvénynek a választási szervekről, szavazásról szóló
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Népi kezdeményezés
57.§.
(1) Népi
kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy,
amelynek eldöntésére illetékes, illetve hatáskörébe tartozik.
(2) A
kezdeményezést legalább 20 választópolgár (neve, címe, aláírása
feltüntetésével) a polgármesternél írásban nyújthatja be. A képviselőtestület a
népi kezdeményezés tárgyalásáról a legközelebbi ülésén, de legfeljebb 30 napon
belül dönt.
(3) A
képviselőtestület köteles megtárgyalni azt a kezdeményezést, amelyet a
képviselőtestület által meghatározott számú választópolgár kezdeményez.
(4) A
benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
- a
tárgy pontos megjelölését,
- a
kezdeményezők nevét, lakcímét, aláírását,
- a
kezdeményezés okát.
(5) A
népi kezdeményezést vissza kell utasítani, ha olyan ügyre vonatkozik, mely nem
tartozik az (1) bekezdésbe foglaltakba.
(6) A
népi kezdeményezés visszautasítható, ha nem tartalmazza a minimumként
meghatározott választópolgár meghatározott adatait.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
58.§.
(1) E rendelet 2007. év július hó 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a
Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2000.(II.9.) számú
önkormányzati rendelet, valamint az azt
módosító 11/2002.(XI.04) és 13/2006.
(X. 11.) számú önkormányzati rendeletek.
Drávaszabolcs, 2007.
június 19.
Baráth Attiláné Dr.
Kovács Julianna
polgármester körjegyző
Kihirdetve:
2007. június 20.
Dr. Kovács
Julianna
körjegyző
1. számú melléklet
A Képviselő-testület tagja és a
Képviselő-testület bizottsága
külső tagja esküjének szövege:
"Én ................ esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar
Köztársasághoz annak népéhez hű leszek, az
Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az
állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven
pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint
minden igyekezetemmel Drávaszabolcs község javát, szolgálom.
(A képviselő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!"
2. számú melléklet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAINAK FELADATAI
Vagyonnyilatkozatokat
vizsgáló Bizottság
1.
Az ellenőrzés célja a vagyonnyilatkozatba foglaltak
valóságtartalmának ellenőrzése.
2.
Az eljárás kezdeményezéséről a bizottság elnöke
haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt, aki a bizottság zárt ülésén a
bejelentéssel kapcsolatban nyilatkozatot tehet.
3.
Az eljárásról a bizottság nyilvántartó lapot állít ki, amely
tartalmazza:
-
az eljárás kezdeményezőjének nevét, címét
-
az eljárásban érintett képviselő nevét, címét
-
a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét
-
az esetleges hiánypótlási felhívás adatait,
eredményét
-
a bizottság ülésének időpontját, az eljárás
eredményét
-
a képviselőtestület tájékoztatásának időpontját
-
a bizottság tagjainak aláírását.
4. A bizottság
az ismételt bejelentést elutasítani köteles.
5. A
bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a következő képviselőtestületi
ülésen beszámol.
6. A
vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért
a bizottság a felelős.
Szociális és Népjóléti Bizottság
A Szociális és Népjóléti Bizottság feladata a helyi szociális
igazgatásról és a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szól
rendelet alapján a:
1.
lakásfenntartási támogatásra
2.
ápolási díjra
3.
átmeneti segélyre
4.
temetési segélyre
5.
házi
segítségnyújtásra
való jogosultság megállapítása
3. számú melléklet
A
KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI
Polgármester
Szociális
rendeletben megfogalmazott hatáskörök:
-
Az aktív korú nem foglalkoztatott személy
foglalkoztatásának megszervezése
-
Átmeneti segély megállapítása rendkívüli esetben
-
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
megállapítása
Közterület-használati engedély megadásával kapcsolatos hatáskör
…….. Ft-ot meg nem haladó értékesítés vagy beszerzés
Beruházási szabályzatban
megfogalmazott hatáskörök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése