Drávaszabolcs Község Önkormányzatának
10 /2007. (XII. 20.) Kt. számú
rendelete
a helyi adókról
A Drávaszabolcsi Önkormányzat
Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi C.tv.1.§.(1)bek., valamint a
helyi önkormányzatról szóló 1990.évi
LXV.tv.16.§.(1)bek. kapott felhatalmazás alapján a helyi adók bevezetéséről az
alábbi rendeletet (továbbiakban: R) alkotja:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések.
Adómegállapítás joga és
adókötelezettség
1.§.
(1)
A rendelet alkalmazásában adóalany:
a) a magánszemély
b) jogi személy, a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem
rendelkező személyi egyesülése.
(2) [1]Adómentes az (1)
bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az
egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú
társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a
költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési oktatási
intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási
tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési
kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a
központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltételek
meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
(3) [2]Az (1) és (2)
bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és
szervezet is feltéve, hogy adómentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság
nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter
állásfoglalása az irányadó.
2.§.
Az adókötelezettség az
önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki.:
a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogra.
b) munkaerő foglalkoztatásra
c)
az e törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a
továbbiakban együtt: adótárgy).
3.§.[3]
Az önkormányzat az alábbi adókat vezeti be:
a)
építményadó
b)
telekadó
c)
magánszemélyek kommunális adója
d) vállalkozók
kommunális adója
e)
idegenforgalmi adó
f)
helyi iparűzési adó
4.§.
Az önkormányzat a beszedett adók összegéről
évenként köteles a költségvetési beszámoló keretében a település lakosságát
tájékoztatni.
II. FEJEZET
Az egyes adókra vonatkozó különös
rendelkezések
1. Építményadó
5.§.
(1)
Az építményadó kötelezettség kiterje az önkormányzat
illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló épületrész
(továbbiakban együtt: építmény).
(2)
Az építményadó megállapítása során az építményhez
hozzátartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, legfeljebb 1500 m2 nagyságú beépítetlen földrészlet
(telekrészlet). Az 1500 m2-t meghaladó
földrészlet/telekrészlet az építményadó megállapításánál figyelmen kívül kell
hagyni.
(3)
A helyben szokásos teleknagyság 1500 m2 .
(4)
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére
kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
6.§.
Az adó alanya.
(1) Az
adó alanya (1.§.) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az
építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya
(A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt:
tulajdonos).
(2) Valamennyi
tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott
megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal, kapcsolatos jogokkal és
kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház,
- garázs és - üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú
helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
7.§.
Az adómentesség
Mentes az adó alól:
a)
a szükséglakás,
b)
a gyógy-, vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen
fekvő komfort nélküli lakásból 100
m2 ;
c)
a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg
nevelési-, oktatási intézmények céljára szolgáló helység;
d)
a költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában
álló építmény;
e)
a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helységek
az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy
növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez
kapcsolódó tároló épület (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár,
műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen
állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja;
f)
a gépkocsi tárolására használt épületek;
g)
iparengedéllyel nem rendelkező (árbevételhez kötött
tevékenységet nem folytató) tulajdonos műhelye, kivéve, ha vállalkozói
tevékenységre átengedi;
h)
a Lengyári lakótelep területén fekvő minden nem lakás
céljára szolgáló építmény
8.§.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése
(1) Az
adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását
követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül
használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges
használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2) Az
adókötelezettséget, érintő változást (így különösen a hasznos alapterület
módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell
figyelembe venni.
(3) Az
adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmények
az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség
megszűnik.
(4) Az
építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
9.§.
Az adófelfüggesztés
(1)
Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül
legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas
magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő
hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen
(életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési
kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság
felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az
egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség
napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori
jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a
késedelmipótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az
adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az
arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkésőbb az
adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig jelentheti be az
adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett igényeket az adóhatóság az
adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.
(2)
Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az
adófelfüggesztés iránti igényét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az
adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely
tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
(3)
Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az
ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása
esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való
benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre
emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történő
visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a
kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az
adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé
vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően
határozatban közli a kötelezettel.
(4)
A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a
lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog
alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot
(vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg
vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adó-felfüggesztési
jog jogosultja; az adó-felfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás
örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti
igény visszavonása esetén az adó-felfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a
lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel - legkésőbb a (3)
bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig - kérheti az
adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban
felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az
örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen)
is él.
(5)
Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés
esetén az adóhatóság minden adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló
határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak
e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt.
Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot
az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak
kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog
törlése iránt.
(6)
E § alkalmazásában a vagyoni
értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának
figyelembevételével kell megállapítani.
10.§
Az
adó alapja és mértéke.
(1) Az építmény adó alapja az építmény m2-ben
számított hasznos alapterülete.
(2)
Az adó mértéke 200.-Ft/m2, kivéve a (3)
bekezdés a)-b)-c) pontja.
(3)
Az adó mértéke:
a) műhely, raktár esetében: 280.-Ft/m2
b)
Vendéglátó, kereskedelmi és egyéb szolg. tevé-
kenységre használt helyiség: 350.-Ft/m2
c) a nem
lakás céljára szolgáló épületek
egészségügyi szociális célokat szolgáló
helyiségeire (ebédlő, fürdő, WC.,öltöző ),
valamint iroda helyiségei: 150.-Ft/m2
2. TELEKADÓ
11.§.
Az adókötelezettség
(1) [4]Adóköteles az
önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet
(a továbbiakban: telek).
(2) Az
adó alanya az aki az év első napján
a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog,
illetőleg több tulajdonos esetében a 6.§.(1)bek. foglaltak az irányadók.
12.§
Adómentességek
Mentes
a telekadó alól:
a)
az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt,
b)
a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany az
e célra használt telek után,
c)
a teleknek az 5.§.(3) bek. meghatározott része,
d) a törvény 13.§. d)-f) pontjában meghatározott
építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a helyi rendezési tervben
előírtnál nagyobb, vagy annak hiányában, a helyben szokásos mértéket
meghaladja,
e) az épülethez, az épületnek nem minősülő
építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy
hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) terület,
f) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek,
g)
a 65. életévét betöltött egyedülálló férfi és nő tulajdonában álló telek
h)az
a telek, amely olyan házaspár tulajdonában áll, ahol a házastársnak mindegyike
betöltötte a 65. életévét, s az egy főre jutó jövedelem mindenkori öregségi
nyugdíjminimum legkisebb összegénél nem magasabb,
i) korhatár nélkül a csak egy nyugdíjjal
rendelkező házaspár tulajdonában álló telek, ha a nyugdíjon kívül más
jövedelmük nincs.
13.§.[5]
Az
adó alapja és mértéke.
(1)
Az adó alapja a telek m2-ben számított alapterülete.
(2) Az adó
mértéke:
a) közművel ellátott,
beépítetlen építési teleknek minősülő teleknél: 10.-Ft/m2
b) beépített építési telek
1500 m2-t meghaladó résznél: 2
Ft/m2
c) teleknek minősülő
beépítetlen teleknél: 2
Ft/m2
(3)
Az éves adó összege 500.-Ft-nál kevesebb nem lehet.
14.§.
Az adókötelezettség
keletkezése, változása és megszűnése.
MAGÁNSZEMÉLYEK
KOMMUNÁLIS ADÓJA
15.§.
Az
adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése.
Kommunális
adókötelezettség terheli a 6.§-ban, valamint a 11.§.(2) bek.-ben meghatározott
magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat
illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti
jogával rendelkezik.
Amennyiben a lakásbérleti
jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban
megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély
tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő
arányban adóalanyok.
16.§.
(1) Az
adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 8.§-ban, illetőleg a 14.§-ban foglaltak
az irányadók.
(2) A
15.§-ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti
jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony
megszűnése évének utolsó napján, szűnik meg.
(3) A
lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a
második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
17.§
Adómentesség
Mentesek
az adó alól:
- a 12.§. g)-h)-i) bekezdésben felsoroltak,
- a lengyári lakótelep területén fekvő
lakások.
18.§.[6]
Az adó mértéke
Az
adó mértéke a 15.§-ban meghatározott adótárgyanként, illetve lakásbérleti
jogonként évi 3.500.-Ft.
VÁLLALKOZÓK
KOMMUNÁLIS ADÓJA
19.§.
Az
adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése.
(1) Kommunális
adókötelezettség terheli az 1.§.(1) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót,
függetlenül a 15.§. alapján egyébként fennálló adókötelezettségtől.
(2) Az
adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán
a telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén.
20.§.
Az
adó alapja
Az
adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén
foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.
21.§.
Az
adó mértéke
(1) A
vállalkozók kommunális adója a 20.§. szerinti állományi létszámra vetítve 2.000.-Ft/fő.
(2) Abban
az esetben, ha az adókötelezettség nem áll fenn egész évben, az adó évi
mértékének időarányos - hónapokra vetítve arányosan - részét kell számításba
venni.
3. IDEGENFORGALMI ADÓ[7]
Az adókötelezettség, az adó alanya
21/A.§.
Adókötelezettség terheli azt a
magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi
területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. (A vendégéjszakát Htv. 52.§ 30.)
pontja határozza meg.)
21/B.§.
Az adókötelezettség az
önkormányzat illetékességi területén lévő szálláshely elfoglalásával kezdődik
és a szálláshely elhagyásával szűnik meg. A szálláshely fogalmát a Htv. 52.§
28.) pontja határozza meg.
Az adó alapja
Az adó alapja a megkezdett
vendégéjszakák száma.
Az adó mértéke
21/D.§.
Személyenként és vendégéjszakánkét
200 forint.
Az önkormányzat által nyújtandó adókedvezmény,
adómentesség
21/E.§.
Az önkormányzat a Htv. 31.§-ában
biztosított adómentességet kivéve egyéb adómentességet vagy adókedvezményt nem
biztosít.
Az adó beszedésére kötelezett
21/F.§.
(1) Az adó beszedésére a kereskedelmi szálláshelyen, illetve a falusi
turizmus keretében szolgáltatást végző, (továbbiakban együtt: szálláshely) a
szálláshelyet üzemeltető köteles.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót a
szálláshelyet üzemeltetőnek akkor is meg kell fizetnie, ha annak beszedését
elmulasztotta.
Az adó megfizetése
21/G.§.
A rendelet 14.§-ában
meghatározott adó beszedésére kötelezettnek az idegenforgalmi adót
Drávaszabolcs Község Önkormányzata idegenforgalmi adó számlájára kell
megfizetnie, a beszedést követő hó 15. napjáig.
HELYI
IPARŰZÉSI ADÓ
22.§.
Az
adókötelezettség, az adó alanya
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi
területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a
továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2)
Az adó alanya a vállalkozó.
(3)Adóköteles
iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg
jövedelem szerzésre irányuló tevékenysége.
23.§.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett
iparűzési tevékenység
(1) A
vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi
területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlnül attól, hogy
tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) Ideiglenes
jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az
ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:
a)
piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat
b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti
erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a
folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama
adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a
tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a
tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
c) bármely - az a) és
b) pontba nem sorolható -
tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve
ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel,
telephellyel.
24.§.
Az
adókötelezettség keletkezése és megszűnése
(1) Az
adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és
a tevékenység megszűnésének napjával, szűnik meg.
(2) Az
önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett
iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az
adókötelezettség időbeni
terjedelmére.
25.§.
Az
adó alapja
(1)
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az
adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével,
a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az
adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a
külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha
azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási
tevékenységet terhelő adó terheli.
(2)
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén
végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a
tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a
mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
(3)
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében
az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.
Minden megkezdett nap egy napnak számít.
26.§.
(1) A
25.§.(1) bekezdésétől eltérően
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az
adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági
kistermelő) vállalkozó,
b) az 1990. évi C. törvény 52. § 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó,
feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál
rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva
időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét
adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió
forintot várhatóan nem haladja meg,
az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben
foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja.
(2)
Az (1) bekezdés a)
pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt
összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó -
bevételének 80 százaléka.
(3)
Az (1) bekezdés b)
pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének
80 százaléka.
(4)
Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt
szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában
említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 4 millió forintot meghaladó
nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 25. § (1)
bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély
vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra
való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az
adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési
adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is
megállapíthatja.
(5)
Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti
megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az
adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az
adóhatóságnál.
27.§.
Az egyszerűsített vállalkozói
adóra vonatkozó törvényi rendelkezés, a helyi adókról szóló 1990. évi C.
törvény 39 / B. paragrafusa.
28.§.
(1)
[8]Az adó mértéke az
állandó tevékenységgel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó- alap 1,5
%-a.
(2)
Ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési
tevékenység esetén 1.000.-Ft/nap.
(3)
A székhely, illetőleg a telephely szerinti
önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig
terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes
jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.
(4)
Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a
székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz
fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az
egyes székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz kimutatott törvényi
adóalapok arányába vonható le.
III. FEJEZET
29.§
Az
adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
(1) A
vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével - a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra
adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az
adóelőleg összege:
a) ha az
adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző
adóév adójának megfelelő összeg,
b) ha az
adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az
adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege,
c)
az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév
közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal
vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3)
Ha jogszabályi változás miatt az
adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet
megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy
adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az
adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg
összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény
megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell
megállapítani.
(4) Nem
köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet
jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében.
Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat
illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó
esetében.
(5) Az
adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a
várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(6) Ha
a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn egész évben, az adó (adóelőleg)
megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát
szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek
során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
(7) Az
adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés
a)-b) pontjában említett vállalkozó az edóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján
fizeti.
(8) Készpénz
átvételére vagy lefoglalására az adóhatóság részéről kizárólag az jogosult,
akit erre az önkormányzati adóhatóság vezetője írásban felhatalmazott és az
erre a célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az adóhatóság
dolgozója az átvett vagy általa lefoglalt készpénzről azonnal köteles nyugtát
adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon
az adóbeszedési számlára be kell fizetni.
30.§.
(1) A
magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a
vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó és telekadó évi két részletben
fizethető meg.
(2) Az
adóelőleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló
törvény állapítja meg.
(3) Ha
az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést
az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni.
(4) Az
önkormányzati adóhatóság az 1990. évi C. törvény 42. § (5)-(7) bekezdésekben
foglalt eseteket kivéve készpénzfizetést nem fogadhat el.
IV. FEJEZET
Értelmező
rendelkezések
31.§.[9]
E
törvény alkalmazásában:
1. önkormányzat
illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa
által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az
önkormányzati hatáskör kiterjed;
2. külföldi:
az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem
tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi
személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye
(központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit,
fiókjait, képviseleteit;
3. vagyoni
értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós
földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek
ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;
4. külterület:
a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete,
ideértve a zártkertet is;
5. építmény:
a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére
tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a
víz vagy azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre;
6. épület:
az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső
tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított,
elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás,
illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló
létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező
csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület önálló
rendeltetésű, a Szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló
bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45.
és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi
egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
7. tulajdonos:
az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az
ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan
tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző
felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész
tulajdonjogának - a használatbavételi engedély kiadását megelőző - átruházása
esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a
szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell
tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári
Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;
8. lakás:
a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában
foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház,
lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy
ilyenként feltüntetésre váró ingatlan;
9. hasznos
alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a
belmagasság legalább 1,90 m .
A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek,
melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett
alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten
számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és
három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek),
és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes
alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint
alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes
alapterületbe számítani;
10. kiegészítő
helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és
kialakításánál fogva csak tárolásra alkalmas padlás, pince, ide nem értve a
gépjárműtárolót;
11. kistelepülés:
a tanya, valamint az a település, ahol az állandó lakosok száma az 500 főt
nem haladja meg;
12. építmény
megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül;
13. korrigált
forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával
megállapított forgalmi érték 50%-a;
14. nevelési-oktatási
intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23.
§-ában, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 18. § (1)-(2)
bekezdésében és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában
meghatározott intézmény;
15. ingatlan:
a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
16. belterületi
földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület,
amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az
ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykoronaértékkel
nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket;
18. kommunális
beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére
kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények,
amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és
szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési
igényeit elégítik ki), valamint az út és járda építés;
19.
korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi
Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve
kitöltéséhez című kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint
éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében
és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási
tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki
vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt
mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot;
20. üdülő:
az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman,
nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró épület;
21. állandó
lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba
vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat
illetékességi területén;
22. nettó
árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott
értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében:
a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített
értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó,
árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett
vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások
értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó
összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal
elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így
elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó
árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj
árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt
eltérésekkel,
b) a hitelintézeteknél és pénzügyi
vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a
fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi
szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem
pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet
(fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó
árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos
ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai
eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó
biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb
biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű
bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök
bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb
befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból
allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység
bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben
ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt
összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.
Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel)
nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó
árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos
ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel
kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési
szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási
tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű
bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel)
nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet
veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó
árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos
ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,
f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház
által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a
vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel,
vagy pénzforgalmi bevétel,
g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és
európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely)
számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési
kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott,
az a) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b),
c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott
meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely)
szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati
tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati
tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor
a j) alpont szerinti nettó árbevétel,
h) a b)-g) és j) alpontokban nem
említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi
szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől
függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti
nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási
tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső
szolgáltatásból származó árbevétele,
i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló
törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás,
szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz,
jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve
az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az
adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a
regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került
kimutatásra,
j) a kockázati tőkebefektetésekről, a
kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény
hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál:
az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi
eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések -
eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a
mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az
ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege,
k)
23. piaci
és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni,
közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés;
24. építőipari
tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási
Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43.
ágazatokba sorolt tevékenységek összessége;
26.
vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és
kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből
származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az
felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az
felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
27. önkormányzat
költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók,
illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése
javára való teljesítését jogszabály írja elő;
28. szálláshely:
egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan
létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál;
29. szállásdíj:
a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és
egyéb szolgáltatások nélkül;
30. vendégéjszaka:
vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt -
legfeljebb 24 óra;
31. telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat
jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat,
azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az
üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a
vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet,
a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás
fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát;
b) hang, kép, adat vagy egyéb információ
(ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión,
optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló
berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet
kíván,
c) a villamos energiáról szóló törvény
szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia
elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti
közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén
azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz
értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső
fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó)
részére történik;
32. idényjellegű
tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó
állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten
rendszeresen végez;
33. szociális
intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott
személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás;
34. egészségügyi
intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy
fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai
vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést,
rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá a közforgalmi
gyógyszertár, fiókgyógyszertár;
35. közszolgáltató
szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar
Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., Diákhitel
Központ Zrt., továbbá a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a
csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók - ideértve a
víziközmű-társulatot is - feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75%-ban
közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető, feltéve,
ha nettó árbevétele legalább 75%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből
származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési
szolgáltatást nyújtó, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a
tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik;
36. eladott
áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető
vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak,
áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési
értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres
könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá
tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre
fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró
értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével.
Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany
a 37. pont szerint anyagköltségként, a 40. pont szerint közvetített
szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;
37. anyagköltség:
a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak -
a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési
(beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi
jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást
vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve
a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett
anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a
saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési
(beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont
szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 40. pont szerint a közvetített
szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;
38. anyag,
áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből
az anyagok, az áruk;
39. az
egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó
alanya esetében nettó árbevétel: a 22. pont i) alpontja
szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36.
és a 37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra
meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség;
40. közvetített
szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt
és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a
szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában
továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített
szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az
adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a
megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a
közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa
vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül
változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a
közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott
olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind
megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti -
írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal
az adóalany a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37.
pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint
jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette;
41. székhely:
belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a
cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a
vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében
az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe
vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt
helyet kell érteni;
42. saját
vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti
tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása,
létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának
növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása - ide nem értve
a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló
javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási,
erdőfelújítási munkákat - akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás
megvalósításához szükséges anyagot biztosítja;
43. építési
tilalom: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési
tilalom;
44. helyi
és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés: a díjfizetés
ellenében bárki által igénybe vehető menetrendszerinti személyszállító
járatokkal lebonyolított közlekedés, ideértve a bel- és külföldi légi
közlekedést is;
45. kereskedelmi
egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján
kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának,
bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak,
teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának,
műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak,
vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak,
gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész;
46. szállásépület:
az a kereskedelmi egység, mely szálláshely-szolgáltatás nyújtására
alkalmas, így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján
szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak,
vadászháznak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész;
47. egyéb
nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási
bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak,
műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak,
gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá
a melléképület és a melléképületrész;
49. vagyoni
értékű jog jogosítottja: az ingatlanon fennálló vagyoni értékű
jog jogosítottja az a személy vagy szervezet, aki/amely az
ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként feltüntetésre
került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról szóló
okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az
ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre
feljogosított személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog
jogosítottjának tekinteni;
50. melléképület,
melléképületrész: a lakás, az üdülő elhelyezésére szolgáló
telken lévő és a lakás, üdülő szokásos használatához szükséges, de huzamos
emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló, tüzelő, lom,
szerszám, kerékpár, babakocsi tárolására szolgáló épület vagy épületrész, ide
nem értve a gépjárműtárolót. A többlakásos lakóépületben lévő lakás esetén a
lakástulajdonhoz tartozó, 5 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó, lomok,
szerszámok, tüzelő tárolására szolgáló helyiség, feltéve, hogy az az épületen
belül, de a lakástól elkülönítve helyezkedik el, valamint lakóépületben az
osztatlan közös tulajdonban lévő közlekedő és tároló-helyiség, akkor, ha azt a
tulajdonközösség közösen használja;
51. típusingatlan:
az adott ingatlanfajtába tartozó olyan ingatlan, amelyet a 2. számú
melléklet szerinti korrekciós tényezők 1,00 szorzóihoz tartozó jellemzők
határoznak meg. A típusingatlan telek teljesen közművesített; bármely
telekhatára előtt szilárd burkolatú út van. A típus-ingatlant valamennyi épület
esetén az alábbiak szerint kell megállapítani: az épület kora 10-30 év közötti;
tégla, kő falazatú, illetve monolit betonszerkezetű épület; a lakáshoz tartozó
telek közművesített; a telekhatár előtt szilárd burkolatú út van, továbbá:
a) egylakásos lakóépületben lévő lakás esetében: a
lakás egyedi fűtéssel ellátott összkomfortos vagy komfortos; 3 szobás;
gépjárműtárolóval, 20 m3-t meghaladó űrtartalmú úszómedencével azonban nem rendelkezik;
b) többlakásos lakó- és egyéb épületben lévő lakás
esetében: az a) pontban említetteken túlmenően a lakás szobáinak legalább
egyikében, de legfeljebb azok szobák felében az ablakok épülettel,
épületszerkezeti elemekkel körbezárt udvarra vagy északi irányba nyílnak és a
lakás az épület földszintjén, magasföldszintjén, félemeletén, első emeletén
helyezkedik el;
c) üdülő esetén: az üdülő félkomfortos;
d) kereskedelmi egység esetén: központos
fűtési móddal rendelkezik;
e) egyéb nem lakáscélú épület esetén: nincs
további korrekciós tényező;
53. az
épület (épületrész) adóköteles hasznos alapterülete: az épület,
épületrész hasznos alapterülete, csökkentve a 13. § b) és d) pontja
szerint adómentes hasznos alapterülettel;
55. forgalmi
értékhatárok: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben
településtípusonként [megyei jogú város, város, község], illetve a fővárosi
kerületekben a különböző ingatlan-fajtákra jellemző négyzetméterenkénti alsó és
felső érték;
56. ingatlan-fajta:
az egylakásos lakóépületben lévő lakás, a többlakásos lakóépületben, egyéb
épületben lévő lakás, az üdülő, a kereskedelmi egység, az egyéb nem lakáscélú
épület, a telek;
57. települési,
településrészi átlagértékek: az önkormányzat által - az 1. számú
melléklet szerinti forgalmi értékhatárok között - megállapított, az
önkormányzati rendeletben a településen, illetve településrészeken fekvő ingatlanfajták
típusingatlanaira meghatározott négyzetméterenkénti értékek;
58. az
ingatlan alapértéke: az adó tárgyát képező ingatlan adóköteles
hasznos alapterülete, adóköteles alapterülete és az ingatlan fajtája szerint
irányadó települési, településrészi átlagérték szorzata;
59. számított
érték: az ingatlan alapértékének és a 2. számú mellékletben az
ingatlanfajtára meghatározott, az ingatlan tényleges adottságai alapján
figyelembe vehető korrekciós tényezők szorzata;
60. lakóépület: olyan
épület, amelynek hasznos alapterülete legalább 50 százalékát lakások hasznos
alapterülete teszi ki.
V. FEJEZET
A rendelet hatályára vonatkozó és záró
rendelkezések
32.§.
(1) E
rendelet hatálya a Drávaszabolcsi Önkormányzat illetékességi területére (az önkormányzat
közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterület magába foglaló -
térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed) vonatkozik.
(2) E
rendelet 2008.
január 1. napjával lép hatályba.
33.§.
(1) A
helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban
megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendelet, az 1990. évi
C. tv., az 1992. évi LXXVI. tv., valamint az 1990. évi XCI. tv.-ben foglaltakat
kell alkalmazni.
(2) E
rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 12/2000.(XII.13.), 20/2001.(XII.19.)
13/2002. (XII.11.) valamint az 5/2003.(II.26.) számú rendeletek
hatályukat vesztik.
Drávaszabolcs, 2007.december 19.
Baráth Attiláné dr.
Kovács Julianna
polgármester körjegyző
K i
h i r d e t v e : 2007. december 20.
dr.
Kovács Julianna
körjegyző
Melléklet az 1990. évi C. törvény 39. §-ához
A helyi iparűzési adó alapjának
megosztása:
1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes
adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100
millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti
adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.
1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás
módszere
A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a
továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a
magánszemély vállalkozó [52. § 26.
a )-d) pont] esetében önmagát is - után
a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az
adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az
tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági
adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról
szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó
esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az
említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe
venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a
társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított
magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor
ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű
ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott
személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni,
ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes
személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az
egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.
b) A vállalkozó
adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt
az a) pont szerint megállapított
százalék képvisel.
1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:
A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási
tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege
arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú,
bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi
eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a
használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében és az azt követő
adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi
eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény,
illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó
vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben
elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj,
lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon
egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek
a költségek között nem szerepelhetnek
- termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;
- telek esetében a beszerzési érték 2%-át
kell eszközértéknek tekinteni.
Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg,
akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a,
egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a
nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési
értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint
megállapított piaci érték tekintendő.
Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök
esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét
követő adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50%-a az eszközérték.
A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi
eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni,
ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél
- ahol azt jellemzően tárolják.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes
eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes
településekre eső eszközértékek százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának
olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított
százalék képvisel.
2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes
adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő
adóalap megosztási módszert alkalmazni.
Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű
ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen
arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű
ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre
az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni.
A részletszámítás a következő:
a) Az adóalapot két
részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó
és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani.
A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó
adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
VAa
|
|
|
AH
|
=
|
-------------
|
|
|
|
|
VAa+VAb
|
ahol
|
|
VAa
|
=
|
az 1.1. pont szerinti összes személyi
jellegű ráfordítás összege
|
|
|
VAb
|
=
|
az 1.2. pont szerinti összes eszközérték
összege
|
|
|
AH
|
=
|
a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada.
|
Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi
jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az
adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések
között megosztani.
b) Az adott településre
eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással
arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték
arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével.
2.2.[10] A villamos energiáról szóló törvény
szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia
elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény
szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes
végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve
villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1.
pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját [39. § (1)
bek.]:
a) egyetemes vagy közüzemi
szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat
illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy
földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek
a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő
értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben
képviselt arányában,
b) villamos energia elosztó
hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat
illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos
energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított
villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely,
telephely szerinti önkormányzatok között.
[1] A bekezdés szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
[2] A bekezdés szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
[3] A paragrafus szövegét a 12 /2009. (XII. 16.) rendelet határozta
meg. Hatályba lépett: 2009. december 16.
[4] A bekezdés szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
[5] A 13.§ szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
[6] A 18.§ szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
[7] A cím és a 21/a-g
paragrafusok szövegét a 12/2009. (XII.
16.) Kt. rendelet határozta meg. Hatályba lépett: 2009. december 16.
[8] A bekezdés szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
[9] A 31.§. szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
[10] A bekezdés szövegét a 11/2008. (XII. 18.) sz. rendelet
állapította meg. Hatálybalépés kihirdetéskor.
DRÁVASZABAOLCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
2/2011.(II.1.)Kt. számú rendelete
a helyi adókról szóló 10/2007.(XII.20.)Kt. számú rendelet módosításáról
A Drávaszabolcs
Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi C.tv.1.§.(1)
bekezdés, valamint a helyi önkormányzatról szóló 1990.évi LXV.tv.16.§.(1)
bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló 10/2007.(XII.20.)
számú rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. §.
A rendelet 19 20. 21.
§-át hatályon kívül helyezi.
2.§.
E
rendelet 2011. január 01. napjával lép hatályba.
Drávaszabolcs, 2011. január 31.
Baráth
Attiláné Nádoriné
dr. Rohi Éva
polgármester körjegyző
Kihirdetve: 2011. február 1.
Nádoriné
dr. Rohi Éva
körjegyző
DRÁVASZABOLCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK
20/2011.(XII.02.)Kt. számú rendelete
a helyi adókról szóló 10/2007.(XII.20.)Kt. számú rendelet módosításáról
A
Drávaszabolcs Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi
C.tv.1.§.(1) bekezdés, valamint a helyi önkormányzatról szóló 1990.évi
LXV.tv.16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról szóló
10/2007.(XII.20.) számú rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. §.
A rendelet 18.§-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„18.
§. Az adó mértéke a 15.§-ban meghatározott adótárgyanként, illetve lakásbérleti
jogonként évi 5.000.-Ft.”
2.§
E
rendelet 2012. január 01. napjával lép hatályba.
Drávaszabolcs, 2011. december 02.
polgármester körjegyző
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése